2012. szeptember 18., kedd

Day 2


A tegnap reggeli buszozásból okulva ma taktikát váltottam, és hamarabb indultam el. Szerencsére a 6:40-es kelés még így is tartható volt, csak nem 7:25-kor, hanem olyan 7:10-kor léptem le. Várjunk már: az előző mondatban pozitívan értékeltem, hogy nem kell korábban kelnem, mint hajnali (mit hajnali, éjjeli!) 6:40??? Ki gondolta volna, hogy valaha ilyet fogok mondani… Kutya egy világ ez…

Buszmegállót is váltottam, mert van egy, ami sokkal közelebb van, mint a tegnapi, másrészt ez irányban is van, nem visszafelé kell sétálnom. A buszra 7:26-kor szálltam fel, reménykedve, hogy nem lesz olyan gáz a forgalom, mint tegnap. És csodák csodájára be is jött a dolog, lehet, hogy épp ezen a negyed órán múlik (amennyivel most hamarabb voltam a buszon), hogy elkapom-e a legdurvább csúcsforgalmat vagy nem. Holnap is hasonlóan fogok eljárni, drukkoljon mindenki, hogy bejöjjön újra!

7:50-kor szálltam le a buszról, szóval volt 40 percem az óra kezdetéig. Beosztottam az időm: 10 perc séta nyugis tempóban a kolihoz, 10 perc a koliban, 5-10 perc laza séta a tanteremhez, aztán egy kis chill az óra előtt.

A tegnapi infókkal ellentétben ma másik tanár volt, Ms Ji. Nem tudom, meddig fog tanítani minket, mert akkora a hasa, hogy attól féltem, beindul a szülés óra közben… :) :D Ő is kedves, bár Ms LiuShu tanítási módszere közelebb áll hozzám. Nekem konkrétan ma sem volt bajom, annak köszönhetően, hogy nem 0-ról kezdtem a kínait, de jópár embernek eléggé homály volt minden. Ez annak köszönhető, hogy Ms Ji nem nagyon magyarázott angolul, sőt, kb fél óráig az elején meg sem szólalt angolul, csak utána mondta, hogy „ja, ha valami nem tiszta, kérdezzetek”. Szóval a probléma az lehetett ma a teljesen kezdőknek, hogy mivel nem volt sosem rendes magyarázat, nem értették pl azt, hogy épül fel egy mondat, tehát mikor megkaptuk a feladatot, elsőre azt sem tudták mi legyen, utána pedig összevissza beszéltek, de nem a saját hibájukból, hanem mert nem tudják, hogy kell az egyszerű mondatokat összerakni. Azért bízom benne, hogy a tanár tudja, mit csinál, és amúgy Lilláéknál is így tanítanak, úgyhogy azt hiszem, nem lesz itt gond a későbbiekben.

Készítettem pár képet is, íme:

A kolim bejárata

Folyosó

Bőr ülőgarnitúra meg 50 colos tévé nélkül nincs élet!

Bringakiállítás

Egyik sportpálya - a szín ne tévesszen meg senkit, nem salak, mint otthon általában, hanem rekortán. Olyan light, hogy megjött a kedvem a futáshoz!!!

Átjáró, ami a másik campusra visz át, ahol az én óráim is vannak

Ebben az épületben megy a kemény tanulás

Mielőtt bárki hiányolná a koliszobámról készített képeket, elmondom, hogy lesznek, csak jelenleg a szobatársam brutál kupit csinált, emiatt nem igazán volt fényképezésre alkalmas a környezet. Csinálok majd a tanteremről is képet, meg mindenről, ami érdekes lehet.

1 megjegyzés: