Figyelem! Gyengébb idegzetű (vagy inkább gyomrú?) olvasók
számára nem feltétlen ajánlom ezt a posztot! Nem vészes, komolyan nem az, de
ideírtam ezt, hogy aztán ne érje szó a ház elejét!
A címben klasszikust idéztem! Csak a diszkréció kedvéért
ilyen híradó-stílusban jelölöm meg a szerzőt: K. Dávid (22). Aki tudja, miről
beszélek, az már valószínű azt is tudja, milyen problémám akadt, aki nem, annak
íme a magyarázat.
Tegnap este egy jó kis Xi’an style tésztát ettem. Ezt úgy
kell elképzelni, mint mondjuk nálunk a bolognai, csak kicsit sötétebb a szósz, és
értelemszerűen erősen kínai ízvilágú. Nagyon finom, tényleg a tíz ujjam
megnyaltam utána, de sajna a gyomrom nem fogadta ilyen kitörő lelkesedéssel.
Ennek következtében tegnap este óta eléggé fájt a gyomrom, a
további következményeket pedig inkább nem részletezem. Az igazi probléma ott
kezdődött, hogy ez a scumbag kaja még ma sem hagyott nekem nyugtot, első órám
közben kénytelen voltam kimenni. Első akadály: a férfi vécében csak ilyen
lyukak vannak a földben (mármint valami vécé ez, de egy magyarnak nagyon fura),
oldja meg az ember. Megoldás: női mosdó használata, és bízzon benne a paraszt,
hogy senki nem jön a közelbe. Bár vannak helyzetek, mikor ez a legutolsó
szempont… Következő akadály: nincs papír, még a női mosdóban sem. Szerencse,
hogy éreztem, és vittem magammal pzs-t.
Azt hittem, itt vége lesz a megpróbáltatásoknak, de a
következő órán megint elkezdtem izzadni. Gondoltam ez már nem állapot, és óra
után szóltam a tanárnak, hogy nagyon gáz a gyomrom szóval lelépek. Odaadtam
neki a házit, ő pedig mondta, hogy persze, menjek csak. Nem is parázott rá
annyira, mert látja, hogy ezeket a dolgokat, amiket most veszünk, én eléggé
tudom, úgyhogy le sem maradok semmi fontosról.
A koliig szerencsésen eljutottam, és úgy döntöttem, hogy a
sürgősebb dolgok elintézése után beveszem a jól bevált gyógyszert, a házi pálinkát.
Az amcsi szobatársam szerintem teljesen alkesznek gondolhat, mert minden
alkalommal, mikor odamegyek, iszom. De hát tehetek én róla, hogy majdnem mindig
azért kell odamennem, mert rossz a gyomrom és kell az orvosság?!
Jelenleg már Lilla kolijában vagyok, és várom, hogy hozza
nekem az életmentő ebédet. Nyugi, valami kis light kaja lesz! Ha pedig nem
javul a helyzet, akkor betelefonálok a kínai Tihanyinak a kínai asztrohülyeség
műsorba, és energizálást kérek a gyomromra!
Hogy stílusosan zárjam a posztot, újabb idézet: „Ezt nem
lehet ép ésszel kibírni, itt inni kell!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése